Névadónk
Névadónk
LÁMFALUSSY SÁNDOR
erdőmérnök, egyetemi tanár
(1890.09.11. – 1975.08.04.)
A Zala megyei Lentiben 1997. május 8-án bensőséges ünnepség keretében a híres egyetemi professzor és erdőmérnök szakember, Lámfalussy Sándor nevét vette fel a helyi Szakközép- és Szakmunkásképző iskola. A névadó fia, Lámfalussy Sándor – az Európai Központi Bank elnöke – leplezte le a szép emlékkövet és egy vörös tölgy emlékfát is ültetett. A család nevében megható szavakkal köszönte meg a megtisztelő névadást. Ezt követően “Lámfalussy Sándor” emlékéremmel tüntették ki azokat, akik sokat tettek az iskoláért.
Az erdőgazdálkodás és faipar jeles elméleti és gyakorlati szakembere, az erdőhasználattan professzora volt Lámfalussy Sándor, aki 1921-1938-ig dolgozott Lentiben, az ország legnagyobb erdőbirtokosának az Eszterházy Hercegi Hitbizománynak alkalmazottjaként. A lakosság még Mihalovics Sándor néven emlékszik rá, nem felejtették el. (1936-ban változtatta meg a családi nevét)
Élete fő művét, a Kerkavölgyi Faipari Rt. Lenti és Csömödér területén lévő fűrészüzemeit az Ő irányításával építették fel 1923-ban. Ő lett a fűrészüzemek felügyelője. A lenti fűrészüzem akkoriban Magyarország legkorszerűbb üzeme volt. Mindig büszkén emlegette e munkáját. 1975-ben a fűrészüzem felújításakor Ő mondta volna az avatóbeszédet, de helyette csak a szomorú hír érkezett.
A gyakorlati munkájában hasznos volt, hogy 1919-1921 között a Bányamérnöki és Erdőmérnöki Főiskola Erdőhasználattan tanszékén tanársegédként és fűrésztelepek tervezésével és kivitelezésével foglalkozott.
1924-1938 közt az Esterházy Hitbizomány Lenti Erdőfelügyelőségének vezetője. Az említett két fűrészüzemet, a lenti és a csömödéri erdei kisvasutat és faraktárt és öt erdőgondnokságot – Lenti, Bánokszentgyörgy, Szentpéterfölde, Lendvaújfalu, Zalabaksa – irányította. Generális változás zajlott ekkor az erdőgazdaságban. Az eddigi – 1921 előtt- külterjes erdőgazdálkodási rendszer – bérletbe adás, tövön való eladás – helyett belterjes, házi rendszerre tértek át. Saját termeléssel, kiszállítással, feldolgozással akarták az erdőgazdaságot nyereségessé tenni és az erdők minőségét emelni. Ezek megszervezését a zalai Esterházy erdőkben, jelentős részben Lámfalussy Sándor végezte.
Külön ki kell emelni, hogy kiváló szakembereket gyűjtött maga mellé, akik nagy önállósággal dolgozhattak. A legismertebbek: Barlai Ervin, Szy Géza, Lux Zoltán, Páll Miklós, Csatay Gyula, Szarkássy László erdőmérnök.
1928-1938 közötti időszakban igen erélyesen lépett fel a hazai fa védelmében, mert az import fa olcsóbb volt.
A Zala megyei hivatalokon keresztül felterjesztett “felirata” a kormányhoz igen hatásos volt. Az OEE ülésein is egyre ismertebbé és elismertebbé vált javaslataival.
Szakmai sikereinek eredményeként 1938-ban átveszi az egész Esterházy Hitbizomány erdőgazdaságának vezetését 1945-ig. Hozzá tartozott a birtokos Ausztriában és Németországban lévő erdőbirtokainak irányítása is.
Az Eszterházy Hercegi Hitbizomány erdőbirtokának területe ekkor: Magyarország 100.348 kh (ebből Zala megyében 43.135 kh), Ausztria 49.200 kh, Németország 870 kh,. Összesen 150.453 kh. Személyzet: 40 okleveles erdőmérnök, 365 erdőőr, 6 fűrészüzem, 120 km erdei vasút, 275 km hosszúságú házi telefon.
Lámfalussy Sándor elköltözik Lentiből Sopronba, de ennek ellenére minden évben többször visszajön.
A magasabb beosztásból is szívügyének tartja a zalai erdők sorsát. Az itteni erdők, fűrészek, vasutak emlékeztették pályájának a kezdetére, első sikereire.
A zalai emberek melegszívű, nagy tudású szakemberként tisztelik, aki sokat tett a zalai erdőkért és az abból élőkért.
/Szakács László/
